Bejelentkezés
Van még hely a könyvtárban?
IP:23.20.179.211 (További info)


Magunkról
Email: konyvtar@semmelweis-univ.hu
Telefon:
Mikszáth tér kölcsönzés:
(1)459 15 00 / 60514
EOK épület kölcsönzés:
(1)459 15 00 / 60008
Skype:
Skype Offline
umft TÁMOP 3.2.4-09/1/KMR-2010-0023 Semmelweis Tudáshálózat

Semmelweis Ignác – a bécsi évek végeHozzáadás a kedvencekhez
Hiba

Száva István¹ Egyedül a halál ellen című könyvében (1963) részletesen is leírja Semmelweis felfedezése körüli bécsi vitákat. Az, hogy a felfedezését követően a szkeptikus bécsi orvosok több vitát és megbeszélést követően mennyire méltatlan döntést hoztak Semmelweis Ignác további sorsáról, az alábbi sorokban kerül részletezésre:
  

„1850. május 15-én került sor Semmelweis előadására a bécsi orvostársaság ülésén. A fiatal szülész ismertette a felfedezés egész történetét. Elmondta, hány álmatlan éjszakán tépelődött, hogy rájöjjön annak az eltérésnek az okára, amely a két klinika halálozási  arányszámában jelentkezett, elmondta, mennyire eredménytelen maradt minden kísérlet, hogy a II. klinika módszereinek, szokásainak utánzásával  csökkentse a gyermekágyi láz pusztításait.
 

Ismertette a statisztikai adatokat, a boncolási jegyzőkönyvek tényeit.  És azután Kolletschka² boncolási jegyzőkönyvét, amely a helyes útra terelte. A helyes útra, de ezt az utat még végig kellett járni, és a további irányt a rákos asszony meg a térdsipolyos leány mutatta meg. Az óvó rendszabályok és az ezekkel elért eredmények ismertetésével végezte fejtegetéseit.
 

Az előadást vita követte, amely azonban annyira elhúzódott, hogy folytatására újabb napot kellett kijelölni, azon pedig egy harmadikat. Június 18-án és július 15-én is Semmelweis felfedezéséről tanácskoztak még az orvosok. […]
 

Még ezután is kerek három hónapba tellett azonban, míg megszületett a döntés a magántanári kérelem ügyében. 1850. október 10-én kapta kézhez a határozatot, amely szerint a szülészet magántanárává nevezték ki, elméleti és gyakorlati előadásokat tarthat, utóbbiakat azonban csak fantomon, azaz kitömött bábun. Neki, aki már eddig is a szülő nők százait mentette meg, nem szabad élő emberhez, de még csak hullához sem nyúlnia! […]
 

Keserűségében a barátokról teljesen megfeledkezett, és csupán az értetlenséget, gúnyt, gáncsoskodást, ellenségeskedést látta a mérleg serpenyőjében. És nem várhat mást a jövőben sem. Hát ebből elege van! […]”
 

 

¹ Száva István (1907-1970) ismert író és újságíró, az 1950-es évektől kezdődően a tudománytörténet nagy alakjairól írt életrajzi regényeket. A magyar orvostörténelembe 1963-ban megjelent, Egyedül a halál ellen című Semmelweis-életrajzával írta be a nevét. (Orvostörténeti Közlemények, 1971. 60-61. 369.)
 

²”Semmelweis barátja, aki szintén gyermekágyi láz tüneteivel megegyező betegségben szenvedett és hunyt el – ez változtatta meg azt az állásfoglalást, hogy gyermekágyi lázban csak nők hunyhatnak el.