Az Európai Bizottság 2011. november 30-án hirdette meg a Horizon 2020 elnevezésű, a kutatás, az innováció és a versenyképesség előmozdítását egységes keretprogramba foglaló intézkedéscsomagját. A Bizottság képviselői Magyarországon – széles szakmai körben –először a Semmelweis Egyetemen rendezett konferencia keretében ismertették e keretprogramra, valamint a 2014-2020 közötti kohéziós politika kutatási és innovációs vonatkozásaira vonatkozó bizottsági elképzeléseket.
A 2012. február 10-én tartott rendezvény résztvevőit a Semmelweis Egyetem rektora köszöntötte. Dr. Tulassay Tivadar megnyitó beszédében kifejtette: a nemzetközi szinten is jelentős kutatási eredményeket felmutató intézmény számára nagy megtiszteltetés, hogy otthont adhatott e rangos rendezvénynek.
Az Európai Bizottság képviseletében Dr. Siegler András, a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság igazgatója ismertette az új keretprogramra vonatkozó bizottsági javaslatot. A Horizon 2020 újdonsága, hogy egy integrált programon keresztül támogatja az európai K F-, innovációs tevékenységeket, azaz közös keretet ad a kutatási, valamint a versenyképességi és innovációs keretprogramok, továbbá az Európai Innovációs és Technológiai Intézet keretében nyújtott támogatásoknak. Az intézkedéscsomagra jelenleg 80 Mrd eurót javasol a Bizottság; ez az összeg a becsült inflációt figyelembe véve, a 2014-2020 közötti időszakban megközelíti a 90 Mrd eurót.
E finanszírozást egészítik majd ki a strukturális alapokból a kutatáshoz és innovációhoz nyújtott pénzügyi keretek a következő tervezési időszakban, amelyekről Dr. Dimitri Corpakis, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának osztályvezetője adott tájékoztatást. Mint ahogy az előadó kifejtette, a Bizottság 2011 júniusában „ambiciózus, de reális” javaslatokkal állt elő a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keretre vonatkozóan, amelynek 33 százalékát (mintegy 336 Mrd eurót) kívánják kohéziós politikára fordítani.
A hazai felkészülés és érdekérvényesítés feladatait Dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ismertette. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert képessé kell tenni arra, hogy a minél több külső forrást tudjon bevonni a 2014-2020-as uniós tervezési időszakban. E cél érdekében szükséges a hazai – különösen a vállalati – K F-bázis erősítése, a K F-munkahelyek számának növelése.
Dr. Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója előadásában rámutatott arra, hogy napjainkban az idegrendszeri betegségek jelentik a legnagyobb gazdasági és társadalmi terhet Európa számára. E megbetegedésekkel járó kiadások 2010-ben megközelítették a 800 Mrd eurót, meghaladva ezzel a többi – a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségeket is tartalmazó – kórokkal összefüggő ráfordításokat.
A Semmelweis Egyetem kutatási, oktatási és pályázati gyakorlatát mutatta be Dr. Szél Ágoston rektorhelyettes előadásában. A kutató-elitegyetem címet elnyert intézmény mindig is büszke volt tudományos teljesítményére. A magas színvonalú, versenyképes kutatás mellett az egyetem alapvető céljának tekinti, hogy az elitképzés mellett a tömegképzést is kiváló módon lássa el – a gazdasággal és társadalommal együttműködve, az intézmény működőképességének mindenkori fenntartása mellett.
A konferenciát a Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ rendezte az egyetem Központi Könyvtárának közreműködésével.
Szitáné dr.Kazai Ágnes
igazgatóhelyettes
Semmelweis Egyetem
Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ
Közel 200 fő vett részt a konferencián, amely újabb színvonalas eseménye volt, mind az egyetemnek, mind a szervező intézményeknek. A galéria a képre kattintva nyílik, a konferencia előadásai pedig a csatolmányok között találhatóak. (ON)
