Semmelweis Ignác a felfedezését gyakorlatban is igyekezett alkalmazni, a klinikán (Rókus Kórház) szigorú szabályokat vezetett be. 1860-ban és 1861-ben egyetlen gyermekágyi lázas halál nem következett be, szemben a bécsi klinikával (Allgemeines Krankenhaus), ahol továbbra is több száz nő hunyt el a kór következtében. Semmelweis állítását nemcsak az osztrákok, hanem a többi külföldi tudós is kétkedő szemmel figyelte, így megírta „A gyermekágyi láz fölötti véleménykülönbség köztem s az angol orvosok között” című cikkét (csatolmányban olvasható a teljes szöveg), melyet szintén az Orvosi Hetilapban publikált 1860-ban (Orvosi Hetilap, 1860. 44. sz. 849-851. has., 45. sz. 873-876. has., 46. sz. 889-893. has., 47. sz. 913-915. has. ) A cikkében olvasható, mekkora vitát gerjesztett felfedezése a külföldi szülészorvosok között, a cikk végén összegez (915.o.):
„A lényeges különbség az én nézetem és az angolok nézete között a gyermekágyi láz származása felett abban áll: hogy én a gyermekágyiláz minden esetére, egyet sem vévén ki, csak egy okot, ugyanis: szétbomlott anyagot veszek föl és hiszek, míg az angol orvosok, jólehet a gyermekágyilázat szétbomlott anyagoktól eredni hiszik, ezenkívül még minden régi a gyermekágyiláz származása körül szereplő járványos és tájbéli okokat, régi jogaikban elismernek.”
Semmelweis azon meggyőződését, hogy a bomlott anyag bejutása a felelős a gyermekágyi lázért, nem kérdőjelezték meg külföldi kollegái, ahhoz viszont ragaszkodtak, hogy nem zárható ki az okok közül a járvány sem. A cikket követő további kísérletek (Louis Pasteur, Robert Koch és Joseph Lister) is mindazt mutatják, hogy Semmelweis felfedezése fontos alapkő volt az orvostudomány további fejlődésében.
Forrás: Gortvay, Zoltán: Semmelweis élete és munkássága, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966;
Semmelweis Ignác: A gyermekágyi láz fölötti véleménykülönbség köztem s az angol orvosok között" - Orvosi Hetilap, 1860. 44. sz. 849-851. has., 45. sz. 873-876. has., 46. sz. 889-893. has., 47. sz. 913-915. has.
Kép: Központi Könyvtár saját fotó
