Az utókor, különösen a magyar orvostörténészek méltó emléket állítanak Semmelweis Ignácnak a róla szóló írásaikkal. Hol regényes, hol tényleíró formában mutatják be Semmelweis életét, illetve az elméletének igazságának bebizonyításáért folytatott küzdelmét.

Kapronczay Károly 2008-ban, a  Semmelweis Kiadónál megjelent könyvéhez viszont kiterjesztette kutatásait a Semmelweiset mint embert körülvevőkre is: a családjára. Fontos volt ez abból a szempontból is, hogy az oly sokszor kétségbe vont magyar származását tisztázhassa. „Hirschler Ignác -aki jól ismerte Semmelweis Ignácot- úgy nyilatkozott Hegar* számára készített életrajzi feljegyzésében, hogy nagyatyja valahonnan német területről vándorolt Magyarországra, innen a német név, az anyanyelvi szinten beszélt német nyelv eredete. […] Semmelweis Károly, a burgenlandi Könyvtár és Levéltár jeles igazgatója, kiváló művészettörténész még az 1960-as években felkutatta, hogy már az 1570-es években is szerepeltek a nyilvántartásokban Semmelweisek.[…], majd egy „burgenlandi szaklapban leközölte a kismartoni Semmelweis-családfát.”

A kutatások alapján minden korabeli feljegyzés és anyakönyvi dokumentum azt bizonyítja, hogy Semmelweis Ignác egy igazi magyar polgári család sarjaként a magyar tudósok között tartandó számon, az utókor feladata pedig az, hogy ezt a tényt továbbiakban is erősítse a köztudatban, legfőképpen nemzetközi szinten.

* Alfred Hegar (1830—1914, német szülészorvos, a nemzetközi irodalomban elsőként írt Semmelweis igazságát védve a támadókkal szemben, „Leszámol az egyoldalú hullaméreg elméletre vonatkozó félreértésekkel, és Semmelweiset az aszeptikus sebkezelés megteremtőjének nevezi. Foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy miért nem tudott érvényesülni Semmelweis egyszerű és világos igazsága még halála után sem, amikor pedig már elmúltak a személyes ellentétek indulatai. Hegar sem tud erre magyarázatot adni, de megérti Semmelweis elkeseredését, akit nem a hiúság, nem a személyes érvényesülés vágya, hanem csak az emberszeretet vezetett”.)

Forrás:
1. Kapronczay Károly: A Semmelweis család története, Semmelweis Kiadó, 2008 7-10.p.
2. Gortvay György-Zoltán Imre: Semmelweis Ignác tanításának érvényesülése külföldön
http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_tanitasakulfoldon.pdf [Megtekintve: 2015. december 14.]
3. Központi Könyvtár saját fotó